Ma végre megvettem a vonatjegyet Pekingbe, mivel onnan fogok haza repülni. Ha a hazatérértől nem lennék elég izgatott, akkor sem lennék a legnyugodtabb, mivel szombaton lesz a nagy megmérettetés: a  HSK nyelvvizsga.

 Megmérettetésnek nagy az biztos, de igazából nem sok reményt fűzök hozzá. A készülés alatt már többször megfogalmazódott bennem a kérdés, miért is jelentkeztem egyáltalán, hiszen 0 kínai tudással jöttem ide, és ha bár a szorgalmas tanulásnak meg is lett a gyümölcse - vagyis egész jól elkommunikálok- de egyáltalán nem vagyok a szuper magas szinten. A körülöttem lévő barátok azok, akik miatt ebbe a nyelvvizsga lázba vele keveredtem, egyszerűen csak sodródtam az árral és azon vettem észre magam, hogy be regisztráltam a nyelvvizsgára és megvettem egy rahedli felkészítő könyvet. Körülöttem minden jobban kínaiul tudó, amibiciózus barátom megrögzött híve a HSK-nak, így lehet az, hogy én is erre az útra léptem....

 A vizsga bár nem sok mindent jelent nekem, mert nem tudom, hogy fogom tudni hasznosítani otthon a továbbiakban, valamint a kínai nyelvvizsgák nem örök életűek, 2 évente meg kell újítani, de mégis a befektetett pénz miatt, próbálok készülni és kihozni a legjobbat. Elég lehetetlen küldetésnek bizonyul. A magnó hallgatás nem csak, hogy nehéz, de a vizsga hely felszereltsége is ki tud fogni a vizsgázón. Pl. az egyik osztálytársam múlt hónapban vizsgázott, a magnóhallgatásnál a 45 kérdésből a 3-nál a számítógép feladta a szolgálatot, így a leányzó bukta az egész vizsgát. A kínaiak persze nem a segítőkészségről voltak híresek akkor sem, így hiába a veszekedés és sírás, semmi javítási lehetőségre, kárpótlásra nem volt lehetőség.. Nesze neked külföldi, fizess be újra, hátha több szerencséd lesz legközelebb stílustól a falra tudok mászni, így erősen remélem, hogy én jobban fogok járni. Ha bármi ilyen körülmény lesz, tuti, hogy addig nem jövök el, amíg vissza nem adják a pénzt, vagy adnak újabb vizsgalehetőséget. Na jól el kalandoztam! A magnóhallgatás után jön a legfinomabb része, a számomra mission impossible, azaz a yuedu "gyorsolvasás". Kb. rövidebb 15 szöveg, 45 kérdés 45 perc alatt.... 45 perc alatt épp ha a szövegeket felfogom, nemhogy a kérdéseket elolvasni, értelmezni, keresni a becsapós részeket és jól válaszolni. Már felhagytam a szavak tanulásával, azt próbálom begyakorolni, hogy milyen taktikával tudom a leggyorsabban átnyálazni a szövegeket és megválaszolni a kérdéseket... Hajrááá Én! A harmadik rész pedig az írásbeli, vagyis két rövidebb fogalmazás kell írni (az első megadott kulcsszavak alapján, második kép alapján) és 8 mondatot megadott szavak alapján összetenni mindössze bő fél óra alatt. Tehát elég kemény lesz. Az egészben annyi ad reményt, hogy Áron, Lucy és még sokan mások sikeresen átmentek a múlt hónapban.... Így talán van remény Nekem is!

Az élet most is, mint mindig tanulásból és szórakozásból, pihenésből áll. Az idő tisztára őszbe fordult át az utóbbi napokban, így nem nagyon volt tengerpartozás. Szerdán elmentem egy ukrán srác 18. szülinapi bulijába... Inkább ne tettem volna... Este 7-re volt hivatalos a szűkebb baráti kör az egyik kedvenc pubunkba vacsorára. (A srác itt csapos ... milyen vicces, megfelelő vízum nélkül, külföldi kiskorú csapol a kocsmában ... annyira kínai :)) Egész nap fejfájásom volt az időjárás változás miatt, így a hátam közepére kívántam a szülinapozást, azonban mégis elvánszorogtam, mivel nem akartam megsérteni a szülinapost, valamint reméltem, hogy a vacsora meghívás mindenféle finomságot tartogat majd magában. Na, ebből még nagyobb nyűgösség lett, mivel a vacsora este 7 helyett fél 10-re lett kész, és a több fogásos vacsorából egy tál kihűlt spagetti lett. Mondanom sem kell, hogy mindenki tök hisztis lett a várakozástól, ezért a szülinapi banzájból kínos erőltetett mosolygás lett stb. Így a gyors szülinapi köszöntés és koccintás után gyorsan le is léptünk egy koreai vendéglőbe végre tényleg jóllakni.. :)

A héten is lesz szülinapi buli, most Ecem-é a török osztálytársamé, ugyanott ugyanúgy vacsora stb... remélem, hogy jobb lesz a szervezés. :)