Nagyon sokan, köztük én is gyakran panaszkodom, hogy otthon milyen körülményes, nehéz bármit hivatalban elintézni, mindenért könyörögni kell, oda figyelni, hogy biztosan azt és abban a formában kapjuk, mint, ahogy kértük, ha már kisebb vagyonokat fizetünk az ügyintézésért. Azonban téli utazás során történt lopásos, rendőrségre nagykövetségre járkálós storyból és a Kínában töltött egy év után biztosra tudom, hogy ez mindenhol ugyanolyan keserves tud lenni.

 Leszűkítve Kínára a történetet, tavaly a legnagyobb akadály az én oldalamról állt fel: a nyelvtudás hiánya. Tavaly ha már el tudtam intézni valamit örömtáncot jártam, és hatalmas csodaként fogtam fel. Azt gondoltam, most egy év tapasztalat után már minden megy, mint a karikacsapás… de nem.

  Az őszi szünetre egy kisebb körutat terveztem Shanghai környékén (ami nem jött össze), de pont abban az időszakban a rendőrségen volt az útlevelem a tartózkodási engedély miatt. Kínában vonatjegyvásárláshoz, hotelfoglaláshoz mindenhez kell útlevél, így muszáj volt kérnem egy igazolást, hogy az útlevelem rendőrségen pihen. Azonban az ügyintéző hölgy a sok ember miatt hamar lepattintott és száj húzogatva nagy nehezen megkért, hogy később menjünk vissza az igazolásért. Délután még mindig nem volt kész az igazolást, sőt kijelentették, hogy mivel sok a munka nem adnak nekünk semmit, és ne is menjünk utazni sehova. Persze én nem nagyon akartam hagyni magam, hogy sok munkára hivatkozva lerázzanak, így hosszadalmas veszekedés következett, majd eredmény nélkül a tanárok segítségét is kértem. A tanárunk nagyon furcsának tűnt, nem nagyon akart az oldalunkra állni és láthatóan kellemetlenül érezte magát. Próbáltak többen segíteni, de ez sem hatotta meg az ügyintézőt. Végül a tanárok csendre intettek, mondván Kínában a köztisztviselők nagyon nagy tiszteletben álló személyek, nem szabad a követelőzést túlzásba vinni. Végül rájöttem, hogy emiatt voltak a tanárok ennyire visszahúzódóak.  Eléggé furcsán jött le nekem, hogy ilyet meg lehet csinálni, főleg összehasonlítva a tavalyi történettel. Tavaly ugyanekkor ugyanezt az igazolást kértem és meg is kaptam rögtön, azonban Dóri a mostani ügyintézőhöz kerülve nem kapott igazolást. Úgy néz ki itt néha hangulat alapján megy a munka a hivatalokban, az ügyintézők maguk döntik el az adott pillanatban van-e kedvük dolgozni, vagy nem… :D

 Szerencsére a vonatjegyeket megtudtam venni útlevél nélkül is… elég volt egy kis erőlködés és szájbiggyesztés.. Szerencsére nem csak a köztisztviselők, hanem a külföldiek is nagy becsben állnak, így egy kis beszéddel könnyen el lehet intézni dolgokat.

Az ügyintézésért kárpótolnak a körülmények. A kórház, a rendőrség minden közszolgáltatás messze fejlettebb és jobb, mint az otthoni. A morál az már egy másik kérdés.

Kórház ahova vizsgálatokra járunk:

Teljes körű vizsgálat regisztrációs papírok  (tömkelege) és vörös pecsétes igazolás az eredményről: