Múlt hét pénteken nagyon jó kis napom volt. Nem csak azért mert megint Szöulban jártam, hanem egy nagyon jó kis környéket ismertem meg, illetve gulyás levest is ettem.

 Aznap az Itaewon felfedezése volt a cél. Ez egy kerület a városban, semmi extra látványosság, semmi történelem, csak egy külföldiek, turisták által igen kedvelt környék. Állítólag ez a hely a legnemzetközibb kerület a városban, a külföldiek gyűjtőhelye, így rengeteg ország konyhája megtalálható nagy örömömre. :P Láttam cseh, belgrádi, német, osztrák sörözőket és éttermeket, olasz pizzázókat, angol pubokat sok sok európai arccal. Tehát lehet tényleg eredeti ízekkel főznek, nem pedig a csalódást okozó, európai ételt soha nem látó ázsiaiak a séfek. Aki esetleg arra jár és valami otthoni ízre vágyik, akkor biztos érdemes kipróbálni valamelyik helyet.

A központi utca feletti kisebb utcában található a legtöbb nemzetiségű pub és étterem. Ahány ország, annyi étterem, és annyiféle épület, stílus. Fotózni és körbe nézni is megéri felmenni erre a részre.

 Ahogy egész Szöulban, itt is rengeteg a falfestés. Ez a kép egy aluljáróban készült. Egy városban nem láttam még ennyi színes falfestést, mint Szöulban. Itt gyakran színes falakba, színesre festett épületekbe ütközök, amit egyszerűen nem tudok megunni, és nem fotózni.

Ez pedig egy ház fala:

Itaewon utcakép, semmi extra. Kicsit hasonlít itt Ansanra, kivéve, hogy az itteni környék tele van dombokkal, és hegyekkel.

Ahogy fent említettem, ez a kerület is dimbes-dombos területen van, egy két helyen elég meredek, így pénteken is szépen lejártam a lában, és nyírtam ki a kedvenc csizmám.

Nagy örömömre belebotlottunk egy kisebb görög étteremre az El Grecosba, persze a kínálat (gyros tál,  gyros ... szokásos otthoni budapesti utcai büfék ételei) hamar elcsábított a 1,5 év keleti konyha után. 

A kis bódé szerű étteremben még nagyobb öröm és meglepetés ért, mivel az étlapon egyből a gulyás levesen akadt meg a szemem. Így a választás a magyar nevezetességre esett. :D

Koreai betűkkel kiírva: Hungarian gulash :P

Bár gyrosz csábított be az étterembe, de a honvágy győzött és a görög-pakisztáni szakács-pincér fiútól a gulyást kértem. Nem mondom, hogy olyan volt mint Anyukámé de kicsit hasonlított az otthoni ízre. Mindenesetre elég fura Koreában, pakisztáni személyzetű étteremben magyar ételbe botlani. Kíváncsi vagyok a szakácsok közül bárki evett-e igazi gulyáslevest. :) Na meg hogy jutott eszükbe ezt a levest betenni az étlapra?

Ebéd után egész délután ebben a kerületben csatangoltunk.

Valahogy felerősödhetett a honvágyam, mert rengeteg magyar betűt, kiírást és helyeket fedeztem fel egy délután alatt Itaewonban. :D 

Pl.: metodista templomon Hungary felirat

Tök véletlenül magyar nagykövetségbe botlottunk:

Majd egy nemzetközi kisboltba, ami a Buda nevet kapta (igazából nincs magyar vonatkozása)

Édességbolt bejáratnál Csokoládé felirat:

:

Itaewon legnagyobb bevásárló utcáján a járdán több országnak a neve, fővárosának neve, térképe és köszönési formája található kis táblába vésve. Magyarország is megtalálható! :)

Szóval a nap végére, jó kis honvágyam lett. El is döntöttem, amint lesz rá lehetőség a barátaimnak főzök egy igazi, jó kis gulyáslevest. :)