Munkavállalás szépségei Kínában, avagy, hogy kínai köztisztviselő kollégák hogyan táncoltak segítőim és az én idegeimen.... Ezt egy posztban igazából vissza sem lehet adni teljen az elmúlt hónapok történéseit, de végre a "tortúra" rosszabbik részén szerencsésen túl vagyok. :)

 Az elmúlt pár hónap legnagyobb (megválaszolhatatlan) kérdése az volt, hogy visszamegyek-e Kínába? Visszaakarok menni (jönni), az biztos volt, de az, hogy mikor és miként az nem. Már július közepén eldőlt, hogy az eddigi munkámat tudnám főállásban tudnám folytatni, azonban a munkaügyi vízum intézése nem ment karikacsapásra. Kerek 3 hónap, sok idegeskedés, rengeteg segítő ember, halom papír, tucatnyi kék és piros pecsét kellett ahhoz, hogy a repülő indulása előtt 1 nappal végre átvehettem a vízumot. Eredetileg augusztus 31-re szólt a repjegyem, naivan hittünk abban, hogy bő másfél hónap elég lesz az ügyintézésre, de a kínai és magyar bürokrácia keresztülhúzta a számításainkat, így jegyet módosítottam október 14-re. Az ügyintézés végül annyira elhúzódott a kínai ünnepek miatt, hogy félő volt az október 14-i dátumot se tudom tartani, így családtól való elbúcsúzás is elég érdekesen alakult az indulás előtti hétvégén, mivel nem tudtam, hogy  hosszabb időre vagy csak egy pár napra búcsúzzak el a szeretteimről... De ahogy az egyik gimis matektanárunk gyakran mondogatta "Ami késik, az eljön" utolsó pillanatban egy kis ráfizetéssel sikerült megkapnom a "lehetetlen" Z kínai munkavállalási vízumot. :)

 Kínában, és a most Magyarországon töltött utolsó pár hónapban végzett munka során rájöttem, hogy sok lehetetlen és teljesíthetetlen dolog lehetséges, és sok dolog, amiről azt hittem nem tudok véghez vinni, mégis létrejöhet. Így lett a vízummal is szerencsére, amit a legjobban akartam. :)

A hosszadalmas ügyintézés csak a képeken látható papírok miatt ment. 2 dokumentum szükséges "csak",a Kínai Emberi Erőforrás és Társadalombiztosítási Minisztérium által kiállított „külföldi munkavállalói engedély", valamint az adott kínai szervezet által kibocsátott „meghatalmazott szervezet meghívólevele" vagy „meghívó-visszaigazoló levél". A szép díszes kínai papír az első, a második pedig a meghívó levelem visszaigazolása.

 Ha valaki szerencsésen megszerzi ezeket, akkor boldogan jelentkezhet az adott ország kínai konzulátusán vízumért. Azonban ezeknek a papíroknak a megszerzése az én esetemben eléggé nehéz volt. A Z vízumért jelentkezők azért ne ijedjenek meg,  nem mindig ilyen körülményes a folyamat. Hallottam olyanokról, akinek 1-2 hét alatt lezavarták az egészet. A gyorsaság általában azon múlik, hogy az adott város, régió mennyire veszi szigorúan ezeket a szabályokat, a cég és a helyi hivatalok mennyire rugalmasak és gyakorlottak, illetve a foglalkoztató cég mennyire befolyásos, vagy mennyire gyakran foglalkoztat külföldieket.

 Az én esetemben egyik opció sem volt kedvező, így mindent megcsináltattak velem, és mindent kértek, amit csak lehetett. Minden papíromról először angol fordításokat, majd kínait is, nagyköveti pecséteket (amiknek a feltétele a külügyminisztériumi pecsét, az amúgy is hivatalos eredeti okmányaimra... no comment), kínai egyetemről diplomát, amit nem is kaptunk, de nekem az egyetem jófejségből kiállított egyet utólag. :D Mikor már nem tudott a hivatal mit kérni, akkor olyanokkal fárasztottak, hogy családfával egészítsem ki az önéletrajzom, vagy az egyetem igazolja le, milyen tárgyból hány százalékot értem el a vizsgán, mennyit hiányoztam stb.... :D Tényleg jó kis türelemjáték volt, szerencsére pozitív végeredménnyel.

A vízum 3 hónapra érvényes, amit tartózkodási engedéllyel lehet meghosszabbítani egy évre. A tartózkodási engedély intézése már elkezdődött, remélem minden simán fog menni... és gyorsabban. :) Tényleg rengeteg embernek a segítségét köszönhetem, otthon és itt is, a papírok intézésében. A cég asszisztense csak napi 12 órákat vonatozott-buszozott a hivatalokba 1-1 papírért, hiánypótlásért. Illetve külön köszönet a szeretteim türelméért és biztatásáért, hiszen az indulás előtti napig nem volt biztos, hogy visszajöhetek.