A hétvégén nagy ünnep van itt nálunk Kínában, a második legfontosabb ünnep itt és néhány környező országban az őszközép ünnep.

Tavaly ekkor Pekingbe utaztam Dórival és Áronnal. Most úgy döntötte, hogy inkább itt maradok Qingdaoban és élvezem a 35 fokot amíg lehet: strandolok, várost járok, hegyet mászok. Pluszban, úgy gondoltam ha már helyben vagyok akkor próbálok én is élni a hagyományoknak: hold sütit enni, valamint piros lampionokat és sárkány táncot nézni. Az utolsó kettő Qingdaoban már annyira nem hagyomány, így ez most is kimarad. Kárpótlásul a neten és Zuo Mengtől próbáltam infókat gyűjteni, hogy még jobban közelebb kerüljek a kínai kultúrához és megértsem ez az ünnepet.

Dióhéjban erről az ünnepről ezt érdemes tudni:

   Az őszközép ünnep (中秋节) több ezer éves hagyományokra épülő kínai ünnep. A kínai holdnaptár nyolcadik havának tizenötödik napja egybeesik az őszi napéjegyenlőséggel, a földművesek ekkor ünnepelték az aratás befejeztét. Ahogy már említettem manapság az őszközép ünnepe az egyik legfontosabb hagyományos kínai ünnep, és nem csak Kínában, hanem a környező országokban, például Vietnamban, Dél-Koreában is, valamint a kínai közösségek körében szerte a világon. Az újév után a második legnagyobb kínai fesztivál, 2008 óta állami ünnep is egyben. Jellegzetes étele a holdsütemény.

 Ilyenkor minden bolt, árus, piac csordultig tele van mindenféle holdsütivel, szebbnél szebb, vagy csicsásabbnál csicsásabb csomagolásban. Mindenki ízlésének megfelelően választhat, milyet szeretne adni szeretteinek:

 Holdsüti. Szerintem nagyon nem finom, olyan mint valami szépnek kinéző ízetlen massza:

 Az őszközép ünnepet Kínában családi ünnepnek tekintik, a család tagjai az ünnep idején összegyűlnek. Kínaiul a telihold neve „yuan yue", azaz „kerek hold". A „családtagok összegyűlnek" kifejezés kínaiul „tuan yuan". A két „yuan" ugyanaz a szó, kiejtésük és leírásuk teljesen egyforma. Ezért a telihold Kínában azt szimbolizálja, hogy minden családtag együtt van.

 Az őszközép ünnephez számos legenda és hiedelem kapcsolódik.

 Az egyik legenda szerint élt egyszer egy halhatatlan íjász, Hou-ji, akit a Jáde Császár a földre száműzött feleségével együtt. Asszonya nehezen viselte a halandó létet, Houyi ezért elhatározta, hogy egy pirula segítségével visszaszerzi halhatatlanságukat. A Nyugat Anyakirálynője varázsszert ajándékozott neki, de figyelmeztette, egy embernek csupán a felét kell bevennie. Houyi hazavitte és elzárta a csodaszert, ám felesége pandórai kíváncsiságában kinyitotta a dobozkát. Ijedtében, hogy az éppen ekkor hazatérő férje észreveszi engedetlenségét, az egész pirulát lenyelte, visszanyerte halhatatlanságát, de a túlságosan nagy adag csodaszer egészen a Holdig repítette őt. A Holdon Chang’e felköhögte a pirula egy részét, s megkérte a Holdon lakozó Holdbéli Nyulat, segítsen neki a Holdon termesztett füvekből férje számára is egy pirulát készíteni, hogy visszaküldhesse neki a Földre. Chang’e azóta is a Holdbéli Nyúllal füvészkedik, gyógyszereket készít az isteneknek, s továbbra is keresi férje számára a megfelelő csodaszert. A Holdbéli Nyúl ugyancsak kalandos módon került a Holdra. Történt egyszer, hogy három tündér három öregemberré változott, s ennivalót koldult egy rókától, egy majomtól és egy nyúltól. A róka és a majom azonnal ételt adtak nekik, ám a nyúlnál nem volt semmi. Ezért az a szikrázó tűzbe vetette magát, hogy saját húsát ajánlja fel. A három tündért nagyon meghatotta ez az önfeláldozás, ezért megengedték neki, hogy a Holdbéli Palotában lakjon, s a megtisztelő Jáde Nyúl címet adományozták neki.

 A történet egy másik verziója „Chang-e felszáll a Holdra". Chang-e egy mesebeli szép hölgy, Houyinak felesége. A kínai monda szerint Houyi és Chang-e akkor élt, amikor az égbolton még tíz nap volt. A tíz nap nagy aszályt okozott a földön. Houyi nagyon jó íjász volt, hatalmas nyilával kilenc napot lelőtt az égből. Meg is javult az időjárás, rendbe jött az emberek élete. Mindenki méltatta Houyit, sőt az isten egy „szent labdacsot" adott neki, amit ha Houyi lenyelt volna, akkor istenné válva a mennyországba került volna. Ám csak egy ilyen varázsgyógyszert kapott Houyi, márpedig nagyon szerette a feleségét, Chang-e-t, nélküle sehová sem akart menni, még akkor sem, ha isten lehetett volna. Houyi otthon őrizte egy titkos helyen a szent labdacsot, ám a felesége megtalálta és megette, istené változott és felszállt a mennyországba. Amikor Houyi hazaért nem találta sem a feleségét, sem a szent varázsgyógyszert. Houyi nagyon elszomorodott, mert tudta, hogy örökre elvesztette a feleségét. Ekkor felnézett az égbolton lévő teliholdra. A holdon lévő árnyék hasonlított Chang-e-höz. Ezért Houyi mindig várta a teliholdat, és szép feleségére gondolt.