Pár héttel ezelőtt az egyetem nemzetközi programokkal, diákokkal foglalkozó osztálya az egyetem központi kampuszán, a Laoshanon lehetőséget biztosított, hogy a kínai kultúrát bemutató programok keretében a külföldi és kínai diákok találkozhassanak és ismerkedhessenek, így növelve a sikeres kínai tanulás esélyét. A mi kampuszunkról többen is mentünk, kíváncsian várva, milyen programokat találnak ki nekünk, és találunk-e végre „normális kínai barátot”.
Bár csak ezen a héten végeztünk teljesen a vizsgákkal, de az előző hét fáradalmait egy kiadós táncolással-bulizással terveztem enyhíteni a múlt hétvégén.
Néhány nappal ezelőtt Dórival és még sok koliból-suliból ismert külföldi diákkal együtt meghívást kaptunk Dominic szülinapi bulijára. A szülinapi bulit a Muse VIP termében tartotta, így nem a szokásos „VIP külföldi diákoknak” buli volt, hanem csak a Dominic szülinapi bulijára meghívottak mehettek csak be (...persze a külföldiek így is többségben voltak a VIP-es részlegen).
Jövő héten, azaz november első hetében lesz az egyetemen az elő-vizsgaidőszak. Juhhééé… Igazából nem tudom, mi erre a legjobb kifejezés magyarul, de a lényeg, hogy alapvetően a félév végi minősítésünknél három dolgot vesznek figyelembe a tanáraink: 1. órai munka, 2. a félévközi vizsgák eredményei (nov. első hetében) 3. félév végi vizsgák eredményei (január 2-4-ig). Azért alapvetően, mert az első héten ez lett meghirdetve, azonban különböző csoportok-tanárok lévén minden osztályban mások a „szokások”. Pl.: van olyan osztály, ahol év közben nincs is különösebb számonkérés, házi feladat, szódolgozat, témazáró, ami az órai munka mellett/helyett beleszámítana az év végi jegybe. Van olyan osztály, ahol nincs is ...
Egyik nap a suliban Dóri 听说 (hallásértés) tanára, Ding laoshi megkért minket, hogy ha van időnk, nem szerepelnénk-e esetleg az egyetem új promóciós filmjében. Kisebb vacillálás után bele is egyeztünk, miért is ne…??? Egyrészt a novemberi vizsgaidőszak előtt nem árt jó benyomást tenni a tanároknál, másrészt azt ígérte, hogy szinte semmit nem kell majd csinálni, csak integetni és mosolyogni! (persze megfeledkeztünk arról, hogy a kínaiak mindig túloznak)
Ha valaki egy másik országba utazik, elsősorban a kulturális ellentétekre próbál felkészülni, a mindennapi életében előforduló, külföldi számára különös szokásokra, hagyományokra. Azonban az idegen szokások megértése és elsajátítása mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy más magatartási „normák” szerint viselkednek az adott ország emberei. Magyar, európai ember számára az ázsiaiak attitűdje, erkölcse igencsak furcsának, esetenként példátlannak tűnhet.
Természetesen az ázsiaiakat sem lehet egy kalap alá venni, általánosítani. A viselkedésük alapján külön csoportba tenném például a kínaiakat, koreaiakat és a japánokat. Természetesen ezzel az állítással nem akarok minden koreait vagy japánt ...
Hihetetlen, de egy éve még nem gondoltam volna, hogy tényleg megvalósítom az álmom és eljutok Kínában. Nagyon jó érzés, hogy most már a koliban ülve arról írhatok, hogyan telt a Kínában töltött első két hónap. :)
Köszönhetően a sulinak (ha őszinte akarok lenni a hétvégi buliknak), egyre több az ismerős és egyre jobban kovácsolódik össze az egész kolis társaság. Mindenki kedves, mosolygós ezért panaszkodni nem lehet. Persze a koliban is megvan a tipikus ázsiai vonulat, akikkel pl. a fürdőszoba és WC használatkor (higiénia) meggyűlik a bajunk. A kínaiak nem használják olyan sokat a fürdőszobát, mint mi magyarok (sőt, a koliban Dórival mi vagyunk a legtöbbet a fürdőben, más országban a fürdés nem akkora divat :D), ennek ...
Úgy érzem, hogy itt az ideje, hogy egy rövidebb beszámolót adjak a „szürke”, egyre hidegebb hétköznapokról:
Hétfőn itt is beköszöntött az ősz. Ez idáig szandálban és toppban mentünk suliba és a városba császkálni, 20 °C körül mozgott a hőmérséklet. Esni nem nagyon esett (nagyjából négyszer, de lehet sokat mondok). Este egyik percről a másikra lement a hőmérséklet és vastag kabátot kellett vennem… Lehet, hogy nem is lesz igazi ősz… a nyár után ilyen éles váltással jön az tél???
Ezzel a bejegyzéssel a Kínába látogatóknak a figyelmét hívnám fel további „kulturális” különbségre… vagy esetleg akaratlanul kiirtom a lelkesedés legapróbb csiráját is (???)… :)
A pekingi hosszú hétvége nagy része városnézéssel telt. Mivel csak pár napot töltöttünk ott, ezért csak a főbb nevezetességek megnézésére volt csak idő. Peking Shanghai után a második legnagyobb város Kínában, míg Shanghai a gazdasági élet központja, addig az északi főváros a politika és kultúra otthona.
Pekingi kirándulásunk egyik fő célja a kínai nagy fal meglátogatása volt. Az útikönyvem szerint a legszebbnek vélt szakasz nem is volt túl messze (kb. 2 óra busszal), így az első nap programja Badalingba induló buszok feltérképezése volt. Mivel a buszpályaudvar a szállásunktól csak 1 metrómegállóra volt, így reggel „kényelmesen” készülődve indultunk el, gondoltuk ráérünk…
A múlt hétvégén megvolt az első kirándulás Kínában, mivel 4 napot töltöttem Pekingben a szobatársammal Dórival és Áronnal, egy ELTE-s kínai szakos sráccal.
Akik jól ismernek, tudják, hogy otthon mennyire rá voltam kattanva a fitness életmódra és sportra, pontosabban az aerobicos órákra, pl. capoeira, alakformáló, step és KANGOO!!! Otthon még nem tudtam mennyire divat a kínaiaknál edzőterembe járni, divat-e az aerobic, valamint ezek a szolgáltatások mennyire elérhetőek egy ösztöndíjas diák számára. Emiatt elsősorban úgy terveztem, hogy a sportolás a futásra fog leszűkülni, így be is szereztem egy jó kis futócipőt. Sajnos eddig nem nagyon találtam megfelelő helyet ahol tudnék futni. Egyrészt időm sem volt a keresésre a beilleszkedés, tanulás és a sok intéznivaló miatt, másrészt a mi campusunkon nincs edzőterem, megfelelő pálya.
Az előző bejegyzéseimben többször említettem, hogy a héten, pontosabban holnap lesz Kínában az Ősz közép ünnep. Ezen alkalomból csütörtöktől nincs suli. :)
Pénteken helyre állt a rend a koliban, tehát van internet! El sem tudom mondani, mennyire megnyugtató. Egy napon szakadt meg a net kapcsolat, lopták el a VPN accountomat és lett vírusos a gépem, az internet hiánya miatt teljesen tehetetlen voltam, ami eléggé irritáló volt. Próbálom nem beleélni magam a jólétbe, mert „Kínában bármi megtörténhet, itt semmin nem szabad meglepődni” . Ezt szokunk magunkban ismételgetni Dórival, ha bármi furcsát, undorítót, különöset észlelünk a „szürke kínai hétköznapjainkon”. Már három hete vagyok itt, de még mindig érnek meglepetések és történnek vicces storyk… Kínát megunni nem lehet, lehet épp ezért szeretek itt lenni. (Erről jut eszembe, hogy mindennek jól hangzó neveket adunk pl. ...
Az elmúlt pár nap nagyon szörnyű volt, mivel nem is emlékszem, mikor voltam utoljára ilyen beteg, lázas, mint ezen a héten. Eléggé megijedtem, mivel kedd reggelre nagyon belázasodtam, rázott a hideg és egész nap akárhány lázcsillapítót vettem be, nem lettem jobban, sőt inkább rosszabbul. Egyszóval nemhogy suliba nem mentem, de még az ágyból se nagyon bírtam kimászni… Amennyire csak bírtam begyógyszereztem magam és imádkoztam, hogy jobban legyek. Bár a kórház ahol múlt héten jártam nagyon bizalomgerjesztő volt, nem igazán örültem volna, ha végül orvoshoz kellett volna menni. Egyrészt kész tortúra lett volna elmagyarázni mi a bajom, nemhogy megérteni, hogy mit kérdeznek tőlem, vagy épp mit tanácsolnak. Másrészt ösztöndíjas ...
Nagyon nem kellene most a bloggal foglalkoznom, mert temérdek házi feladat, új szó van a nyakamon… ráadásul eléggé megbetegedtem, ezért a tanulás nem megy. Sajnos a hétvégén elkezdett fájni a torkom, tegnap reggelre pedig már teljesen rám tört a betegség, ráz a hideg és lázas vagyok.
Reggel nagyon rosszul voltam, rázott a hideg, gondoltam kihagyom ezt a mai napot a suliban, iszok egy Neocitrant – ami otthon mindig rögtön hat- és kialszom magam. Sajnos annyira fájt a fejem és rázott a hideg, hogy szinte alig aludtam fél órát és most még rosszabbul vagyok…. biztosan felszökött a lázam. Otthonról hoztam egy temérdek gyógyszert, antibiotikumot is, de nem gondoltam, hogy tényleg fogom őket használni, pláne az első hetekben. ...
Türelem, kitartás és kíváncsiság. Szerintem a három legfontosabb tulajdonság, amit erősítenem kell magamban, hogy az Én vs. Kína csatában Én nyerjek. Az első egy hetem nagyon vegyesen telt, tele pozitív és negatív, olykor meglepő, európai ember számára botrányosnak mondható eseményekkel, dolgokkal. Szerencsére nem ért akkora sokk, mint amit még az érkezésem előtt elképzeltem. Egyrészt, pont arra számítottam, ami a „kő kemény Kína” valóság, másrészt nagyon kíváncsi vagyok minden új dologra, így nehéz elrettenteni bármitől is!
Lassan egy hete vagyok itt Kínában, napról napra jobban kezdem megszokni a kínai szokásokat, az egyetemet, kollégiumot és a környéket. Hétfőn reggel volt a suliban az évnyitó, ahol megtudtuk kit milyen csoportba soroltak be, kik lesznek az osztálytársak és milyen kötelező tantárgyak lesznek, illetve miket lehet délutáni tevékenységnek választani.
Csütörtök este 11 körül érkeztünk meg Qingdaoba az egyetemre kb. 2 nap utazás után, amikor végre elfoglalhattuk a szobánkat a külföldi diákok kolijában. Az idevezető út szinte felfoghatatlanul hosszú volt. Ugyan csak szerda délelőtt indultam el Magyarországról, de mire ideértünk olyan volt mintha egy hét telt volna el szerda óta. A Helsinkiben való átszállás, utána a többórás Helsinki-Peking repülőút, a Pekingben töltött délelőtt majd a Qingdaoba vezető vonatozás tele volt izgalmakkal, eddig ismeretlen dolgokkal… annyi új hatás ért, hogy teljesen lefáradtam és kimerültem. A Qingdaóba tartó vonaton már gondolkodni sem tudtam, csak az tartott vissza az elalvástól, hogy nehogy véletlenül átaludjam az utat és a vonaton ragadjak. ...
Július 12-én végre eljött a régóta várt nap, vagyis megérkezett a hivatalos visszaigazolás a MÖB-től, miszerint szeptembertől egy egész tanévet Kínában tanulhatok. Az ösztöndíj egy Magyarország-Kína között létrejött kétoldalú kormányközi megállapodáson keresztül jött létre, melynek keretében évente mehetnek ki egyetemi hallgatók Kínába egy éves részképzésre kínai nyelvet tanulni.
Akik közelebbről ismernek, jól tudják milyen régi álmom, hogy Kínában tanulhassak és személyes tapasztalatokon keresztül ismerjem meg ezt az egyrészt izgalmas, távoli és európaiak számára titokzatosságokkal teli kultúrát, másrészt rohamosan fejlődő országot.
